Második kreatív díj...

Ismét Kreatív blogger díjat kaptam!



"rozmaring&ibolya"-tól érkezezett a díj, amit nagyon köszönök neki! A szabályok betartása azonban már okozott némi nehézséget. Olyan mennyiségű díjeső hullt az általam olvasott blogokra, hogy több órát töltöttem az új díjazottak keresésével. Végül igyekeztem "más vizekre" is evezni. Sőt találtam egy kezdeményezést, "szavakat díjak helyett", amivel csak részben értek egyet. Mert jólesnek a dicsérő szavak, kommentek, de elvész az a szándék, hogy új blogokat -ahova amúgy nem biztos, hogy eljutottam volna- illetve a "nick" név mögé bújó íróról néhány plusz információt megtudjak, megismerjek. Szóval, valamilyen középutas megoldást szívesen támogatnék!
A díj szabályai:
1. Meg kell köszönnöm a díjat, akitől kaptam.
2. A logót ki kell tennem a blogomban.
3. Be kell linkelnem azt, akitől a díjat kaptam.
4. Írnom kell magamról 7 jellemző dolgot, amire mások esetleg kíváncsiak lehetnek, vagy érdekesnek találhatnak.
5. Tovább kell adnom a díjat, 7 blogbarátnak.
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjról.

Akiknek a díjat tovább adom, fogadjátok szeretettel! Vea, Kobema, Fanni, Éva, Gittának, Málnának, Mandynak

1. Gyerekkorom óta imádok mindent, ami a Földdel -mint bolygó- kapcsolatos. Keletkezése, fejlődése, hogy lesz belőle egyszer vörösóriás, s alakul majd feketelyukká. S addig szorgalmasan kémlelem az éjszakai eget, ahol a kedvenc csillagképem tündököl: a Cassiopeia.

2. sioppeia: A csillagnévből keletkezett az első email címem, persze kis átalakítással, ami annyira hozzám nőtt az évek során, hogy a blogom "url"jének is ez a kezdete.

3. Szeretek moziba járni, a művészfilmektől kezdve -néha a giccs határát súroló- hollywoodi siker darabokat is megnézem. Ifjúságom egyik élménye a Holt költők társasága.

4. E film egyik gondolata jellemző rám, amit ma megtehetek, nem halasztom holnapra: "Carpe diem"-"Élj az idővel" "Szakajtsd a rózsa bimbaját, élvezd amit e perc ad, a virág ma mosolyog rád, holnap már holttá hervad." (Walt Wittman)

5. Szeretek utazni, a természetjárást gyermekkorom óta gyakorlom. Útjaim során nem a luxust keresem, így tettem meg 9000 km-t autóbusszal, sátorozva Marokkóban. Találtam egy „csapatot” (www.eupolisz.hu), akik a szervezés terhét átvállalják, s hozzám hasonlóan vallják „a természet csodáit át kell élni ahhoz, hogy valóban élmény lehessen”. A különböző országok embereinek életét megérteni, megérezni, mindennapjaik részesévé lenni, csak a helyszínen lehet.

6. Szeretek fotózni. Vallom: Ahogy nincs két egyforma tojás, úgy nincs két egyforma pillanat sem.
Egy-egy utazás előtt fotók tucatját képes az ember átnézni, s eltökélt szándéka: —ezeket szeretném megörökíteni a saját szemszögemből. Így teszek én is. A természet szépségét, a hangulat varázsát, a kövek rejtett titkát, a valóság pillanatba sűrített világát szeretném rögzíteni.
Ám a múlt képei, a jelen nézelődői által új, sajátos tartalmat kaphatnak, életre kelhetnek. S ha a látható képen túl sikerül megsejtetni az adott pillanatot, akkor elértem célomat.

7. Szeretek sütni, főzni. Az első sütemény, amit már kb. 7 éves koromban tudtam készíteni a "morzsóka" és a "sajtos stangli" volt. Mindig áhítattal néztem nagymamámat, milyen egyszerű alkotóelemekből varázsol finom sütiket. Persze a nagypapánál jobb "szalagos fánkot" senki nem tudott csinálni a családban, (azóta se...). Szóval korán kezdtem a konyhában tüsténkedni, viszont sokáig csak a sütés érdekelt. Később lelkes nézője lettem a "Főzőcske, de okosan" sorozatnak, valamint német nyelvtanulásom egyik fontos elemévé vált a színes gyönyörűen fotózott receptek fordítása, s kipróbálása.
Manapság az olasz- és francia konyha áll hozzám legközelebb, de igyekszem az utazásaim során legjobbnak ítélt ételeket itthon is "reprodukálni", s vállalkozó barátaimon tesztelni. :-)